6. fejezet: Tennyo a t�k�rben

 Sesshomaru arany, rebben�s n�lk�li szemeivel figyelte Koug�t. A farkasfi� hat�rozott arccal a d�mon m�ly pupill�j�ba n�zett, mik�zben kiss� kih�zta mag�t, hogy nagyobbnak �s er�sebbnek t�nj�n a nagy�r szem�ben, �m feh�rl� fogai m�g�l a szavak ink�bb fenyeget�en hangzottak, mint k�r�nek:

-Seg�tened kell!

-Mi�rt k�ne?

Sesshomaru nem vette le f�lelmetesen higgadt szemeit a fi�r�l, ki szinte morgott idegess�g�ben, mert nem tetszett neki az a hideg f�ny a d�mon szemeiben, mi csendesen szikr�zott.

-Kagura meg�lte a falk�mat �s most v�gzett egy sz�momra kedves l�nnyal is. Nem t�rt�nhet meg m�g egyszer, hisz, most m�shogy is alakulhat.

-Egyszer mindenki meghal...-azzal elfordult �s folytatta �tj�t.

-Ne ford�ts h�tat!

-Mi�rt ne?-�llt meg Sesshomaru-Mi hasznom lenne abban, hogy felt�masztom?

-Mondjuk vissza kapod a kisl�nyt.-mosolygott el Kouga.

Sesshomaru hideg tekintet�t Rinre vetette. Vetette volna...A l�ny ugyanis m�r nem volt ott, �s  mikor h�tra pillantott a farkasfi� helyett is csak gomolyg�, kavarg� port l�tott meg. Sesshomaru sz�ja nem mozdult meg, szok�s szerint fagyott, lelketlen grimaszba torzult, szemei viszont kiss� megrebbentek, higgadtan �s kim�rten, miknek m�ly�n m�gis f�ktelen harag burj�nzott.

-B�ntani akarsz?-k�rdezte Rin a fi�t�l.

-Nem. Eszemben sincs b�ntani t�ged. Te vagy az egyetlen, aki k�pes meggy�zni Seshomarut, hogy t�massza fel!

-Szereted azt a l�nyt?

Kouga nem v�laszolt. Futott tov�bb Rinnel a karjaiban.

Sesshomaru arca merev volt, m�gis, vad karja, melyben v�gz�d� karmokr�l hal�los kaszak�nt csapott fel a f�nyes ostor, �rulkodott zaklatotts�g�r�l, mit pr�b�lt elrejteni. Egy pilanatra meg�llt, amint ismer�s szagot �rzett. Tekintet�t felkapta, s megpillantotta, csup�n n�h�ny m�sodpercre Kagur�t, amint sejtelmes, ravasz tekintet k�s�ret�ben r�mosolyog a darazsak hull�mz� f�tyola m�g�l. Nem �rdekelte Kagura. Csak egy valami izgatta. Hogy vissza szerezze Rint.

Kouga letette Rint:

-Meg�rkezt�nk.

A d�bbenet, a sokk majdnem letasz�totta a fi�t l�bair�l, amint borzalmas dolgot vett �szre, olyan kegyetlen �s v�ratlan esem�ny olvasztotta le arc�r�l a der�s hat�rozotts�got, hogy remeg� szemei azt sem vett�k �szre, hogy a megijedt Rin kics�szik ujjai m�g�l �s elszalad az erd�ben. A sz�p, vir�gokkal d�sz�tett s�rhely hely�n lerombolt, �ri�si v�jatokkal sz�tt�pett romhalmaz volt l�that�. Kouga a f�ldre rogyott, d�ht�l csattog� fogain a keser� k�nnyek folytak v�gig.

Amint Kagura meghallotta a v�rfagyaszt�, f�jdalmas vony�t�st h�tra tekintett, mik�zben v�r�s szemeiben lobogott az �getve mar� gonoszs�g. Valami volt n�la. A boszork�ny tollj�r�l K�k �risz hullott a f�ldre.

Sesshomaru f�ktelen karja lenyugodott, amint tekintet�t oldalra kapta a zaj ir�nya fel�. Rin rontott el� �s s�rva a d�mon l�b�ba kapaszkodott. Sesshomaru arany szemei a t�volb�l morajl�, f�ktelen vony�t�s fel� szegez�dtek.

Naraku gonosz, romlotts�gt�l �rt�zatos mosollyal figyelte az esem�nyeket Kanna t�kr�ben, amint Kouga k�nj�ban �v�lt�zik �s remeg� �kl�t a f�ldh�z csapkodja letarolva vele a k�rny�k f�it. Ut�na a gonosz kez�t peckesen meglend�tette, mintha eleget sz�rakozott volna:

-Elmehetsz...

Kanna b�lintott. Elment Naraku mell�l �s v�gigs�t�lt az egyik s�t�t, nyirkos folyos�n. Hirtelen t�kre vibr�lni kezdett, majd lil�s f�nyvihar robbant el� a reszket� t�rgyb�l. Kanna �res szemeivel a t�k�rre meredt �s a benne l�v� alakra pillantott. A t�k�rben l�v� n� gy�ny�r� volt. Hossz�, �ben haja kecsesen lobogott, furcsa, �rz�kien l�gy szemeiben ragyogott valami nyugtalan�t� s�t�t is. Furcsa d�szt viselt, fej�nek k�t oldal�n �ri�si, pikkelyszer� ny�lv�ny ragyogott, lila r�zsa t�k�letesen illett eg�sz l�ny�hez, mivel ebben a sz�nben f�nylett eg�sz teste. Kanna megsz�lalt �res hangj�val:

-Kaguya tennyo.