A Hold m�r elfoglalta �gi tr�nus�t a ny�ri �jszak�n, sugarai bej�rt�k a palot�t �s annak k�rny�k�t. A szob�kban vil�got ad� m�csesek nem vehett�k fel vele a versenyt, hab�r megpr�b�lt�k. K�t f�rfi �llt a hom�lyos szob�ban, halkan besz�lgetve.
    – Nem gondolod, hogy lehetn�l kicsit �vatosabb is? – k�rdezte a magas �szes haj� f�rfi. – R�gebben jobban megfontolt�l volna egy ilyen l�p�st.
    – M�r d�nt�ttem. Am�gy sem tudn�k visszafordulni, m�g ha akarn�k sem. Kicsit k�s� lenne m�r ahhoz – felelte a neh�z p�nc�lt visel� d�mon.
    – Ez igaz. V�ltoztatni nem tudsz rajta, de az elk�vetkezend� �veket is figyelembe vetted? Nem lesz olyan egyszer�, mint az els�.
    – Azt is megoldottam. Mi�rt ne oldan�m meg most is?
    – Rem�lem minden rendben lesz. Am�gy fogad gratul�ci�mat, ha igazak a h�rek, amiket hallottam.
    – Pontosan melyik is? – mosolyodott el halv�nyan Inu no Taisho.
    – Egyr�szt az �jdons�lt feles�gedhez, m�sr�szt azt is csiripelik a d�monmadarak, hogy �jabb �r�k�s v�rhat�. Igaz ez?
    – Igen. V�rhat�lag t�len fog majd megsz�letni.
    – Gyakrabban j�hetn�l l�togat�ba. Egy ilyen h�rt jobban szerettem volna t�led szem�lyesen megtudni.
    – �n magam akartam k�z�lni, de mostan�ban komoly gondok vannak Nyugaton. Keletr�l �tj�tt egy el�gg� vad �s er�s szellem: Ryuukossei.
    – Igen hallottam r�la. Meg kellene f�kezni, miel�tt t�ls�gosan felbor�tan� az egyens�lyt d�monok �s haland�k k�z�tt.
    – Ne agg�dj, meg fogom �ll�tani. De ma foglalkozzunk kellemesebb dolgokkal.
    – Igazad van. Itt most �gysem tehet�nk semmit. Azt hiszem egy kicsit irigyellek t�ged. Lassan meg�regszem, de m�g mindig nem tudom kire hagyni a tisztemet.
    – �n nem agg�dn�k a te helyedben. Nem vagy te annyira v�n, b�ven van id�d. Egy�bk�nt �n sem vagyok olyan k�nny� helyzetben, mint azt hiszed.
    – Sesshoumaru el�g er�s nem?
    – �, igen. Nem is az erej�vel van a baj, hanem a sz�v�vel meg az esz�vel. T�l �nfej� �s heves m�g, messze nem �rett az uralkod�sra. �s am�g ilyen marad, nem is sz�nd�kozom r� hagyni a ter�leteimet. A m�sikat pedig nem hiszem, hogy elfogadn�k, legyen majd ak�r fi�, ak�r l�ny.
    – Persze el is felejtettem, hogy f�lszellem lesz. Az�rt alaposan �tgondoltad te ezt? L�tt�l m�r el�g hanyout, hogy tud mi v�r majd r� az �letben.
    – Ha csak egy kicsit is hasonl�t r�m vagy az anyj�ra, akkor nem lesz semmi gond.
    – Sesshoumaru el�g d�h�s lesz, amikor megtudja, hogy ha akar is saj�t kir�lys�got, mag�nak kell megteremtenie.
    – Az�rt nem sz�nd�kozom �res k�zzel elengedni.
    – H�t persze a kardok – tekintett v�gig bar�tja �v�be f�z�tt k�t kardj�ra, �s a h�t�n elhelyezett harmadikra.
    – R�szben, de nemcsak azokra gondoltam. Mindkett�j�k sz�m�ra van n�h�ny szem�lyes �zenetem egy-egy krist�lyban, ha t�rt�nne velem valami miel�tt elmondhatn�m nekik.
    – Ne l�gy ennyire bor�l�t�! Egyike vagy a leger�sebb szellemeknek, nem val�sz�n�, hogy b�rki is meg tudna �lni a k�zelj�v�ben.
    – Nem is erre gondoltam. De azt m�r k�nnyebben el tudom k�pzelni, hogy egyszer vele is �sszeveszek egy nap, mint Sesshoumaruval.
    – Majd kib�k�lsz vele is. Fiatalon ugyanilyen volt�l te is.
    – Rem�lem. De az�rt jobban szeretek felk�sz�lni minden eshet�s�gre. M�r el is k�sz�tettem �ket, csak biztos helyet nem tal�ltam m�g a sz�mukra. Ebben szeretn�m a seg�ts�gedet k�rni.
    – Azt k�v�nod, hogy �n �rizzem a krist�lyokat?
    – Hai. Valamint azt is, hogy ha sz�ks�g lesz r� ad majd �t nekik.
    – Megtisztelsz vele...

    Er�s sz�l r�zta az �jszak�ban mag�ban elm�lked� D�monok mester�nek ruh�j�t. Felemelte komor arc�t, �s a Holdra tekintett:
    – Teljes�tem a k�v�ns�god �reg bar�tom. Teljes�tem...

    Ezut�n megfordult, majd a palota lak�ihoz hasonl�an � is nyugov�ra t�rt.

    Folytat�s k�vetkezik...